That's what makes you beautiful.♥

43.Fejezet

Sziasztok ! :) Ne haragudjatok hogy ilyen későn jött ez a rész. !:(( Nagyon sok dolgom volt az elmúlt pár napban a suli miatt és így nem volt időm. Ne haragudjatok, igyekszem minnél gyorsabban írni az új részeket, és legközelebb jelzem ha késik a rész. ! :) Remélem még itt vagytok és olvassátok az új részt. Szavazzatok ki a kedvenc szereplőtök, és kommenteljetek ! :) kellemes olvasását, bocsi az untatásért. ! xx 

Bementem a házba, de addigra már nem csak Sophie meg Lou voltak otthon. Niall,Liam,Daisy és Zayn is ott volt. Legalább nem lesz annyira unalmas ez a.. várj miért is jöttünk mi ide? Oké, Allie vagy nagyon elmerültél a szemeibe vagy pedig komolyan elfelejtetted miért is vagy itt.  Az első a legnormálisabb válasz. És még igaz is..Levettem a kabátomat meg a cipőmet és kimentem a konyhába kiszolgálni magamat valami innivalóval. Narancs levet ittam. Egyedül ücsörögtem kint. Hülyeségeket képzeltem el amikbe általában nagyon belemerülök és egyszerűen eltűnök a Földről. Hirtelen egy hang sodort vissza :

- ALLIE KATELYN CAROLINE ELIZABETH JOSHSON FIGYELSZ RÁM EGYÁLTALÁN?! - Sophie volt az..persze ki más. Kiborítottam a narancslevem felét és még a székről is lehuppantam. Csak te lehetsz ilyen béna Allie.

- Mi van már Sophie?! - álltam fel majd egy szalvétával a narancslevet töröltem az asztalról fel. 

- Na végre hogy visszatértél..már mindent csináltam hogy figyelj rám de úgy látszik az a legnormálisabb ha leesel a székedről..igen Allie soha nem bírtál a seggeden egy helyben ülni..- hülyéskedett vöröske.

- Térj a lényegre, mert még végiggondolom a mostani idétlenségem. 

- Ja, én igazából azt akartam tudni milyen volt ebédelni Harryvel? - persze..hogyne megint egy idételen kérdésért kell lezavarni a székről..köszönöm Sophie. 

- Jó, köszönöm kérdésed édesem. Legközelebb is így rakj foltot a seggemre. 

- Ne haragudj, de bővebben, nem lehetne elmesélni?

- Nem, szétmegy a seggem hála neked így inkább kiülök a nappaliba. - mondtam Sophienak és kivonszoltam magam a nappaliba és kényelembe helyeztem magamat a kanapén. 

Kis idő elteltével rohangálásra és kiabálásra ébredek..elaludtam volna? 
" Allie, kelj már fel ! Ébredjél már ! Menjünk haza, éhes vagy ! ALLIEEEE ! " hallatszottak a kiabálások  Daisy és Sophie szájából. Szóval elaludtam. 
- Most innen keljek fel? - kérdeztem nyafogva. - mennyi az idő? 
- Este nyolc óra van lustaság. Gyere, Harry hazavisz - Daisy
- Rendben, akkor menjünk. 
Mikor a kocsiba ültünk gyengének és fáradtnak éreztem magam. Átaludtam teljesen egy Harryéknél létet mikor csak velem akart lenni erre én bealszok a nappaliba. Semmit nem változok. Ugyanolyan gáz maradok én már. Persze én már első osztályos korom óta egy érdekes gyerek voltam. Elindultam kis félős lányként ma meg mindenkinek beszólok ha kedvem tartja. de ne hogy azt higgyétek hogy én egy bunkó vagyok meg minden csak, fura. Átlagos igazából mert bennem semmi különleges nincsen. Minden reggel felkeltem elvégeztem szokásos reggeléi teendőimet , nyűglődtem a sulipadban, ebédeltem majd hazajöttem megtanultam és mentem edzésre. És minden nap ugyanez ismétlődött. Csak most nem. Nem ülök az iskolapadban,nem kell öcsém idegesítő hangjára felkelnem, nem késem le a buszt és egyebek. Helyette kikötöttél Londonba 5 legjobb barátnőddel egy kiváló tánccsapatot edzel  és 5 idióta srácot koreografálsz akikkel ma már baráti szinten vagy.  most jön a legjobb énekelsz. Soha nem akartál és helyette mit csinálsz? Elindulsz egy versenyen is. 
- Allie, megjöttünk. - mondta Harry és kinyitotta nekem a kocsi ajtót. 
- Már is? 
- Igen rendesen elmerültél a gondolataidba. 
- Nem mentem el a pékségbe. Holnap elmegyünk? És most te jössz át hozzánk, filmet nézni. Na mit szólsz? 
- Benne vagyok. De ugye nem alszol majd be? - nevetett majd én oldalba böktem. - Jó, oké. Majd hívlak. 
- GERLÉIM NEM AKARLAK ZAVARNI TITEKET DE ÉHEN HALOOOOOOOOOOOK! - odrított Daisy.
- Megyek már! Akkor szia Harry. - búcsúztam el és mosolyogva mentem fel Daisyvel és Sophieval a lépcsőházban.