That's what makes you beautiful.♥

51.Fejezet

Sziasztok! :) Köszönöm a  8622 oldalmegjelenítést.♥ Meg is hoztam az új fejezetet,remélem tetszeni fog. :) Köszönöm az előző fejezethez a 4 komit. :)  Most is kérhetek megint 4-5 kommentet? Kellemes olvasást,ha akartok iratkozzatok fel rendszeres olvasóknak!:) xx

Bia.~ 

*Liam szemszöge*

- Oké,bocs srácok én ezt nem bírom,meg keresem Harryt. - álltam fel magabiztosan hiszen 2 óra elteltével, sem jött haza Harry úgy éreztem beszélnem kell vele. Felöltöztem majd keresésére indultam.

Mikor az utca végére értem ott akadtam el..most merre keressem? Hova mehetett? Nézzük meg a közeli helyen amerre gyakran jár például a kis parkot a közelben. Szerencsémre ott volt. Egy padon ült  és az előtte elhaladó embereket nézte. Lassan odasétáltam hozzá mire ő felnézett rám de le is hajtotta a fejét.

- Leülhetek melléd? - kérdeztem tőle.

- Persze. Végülis van hely. - mutatott maga mellé.

- Jól vagy? 

- Aha,persze. Minden mesés és szép. Semmi okom nincs szomorkodni ugyan dehogy nincs. Mindössze csak szó nélkül lelépett az a lány akit szeretek. Nincs is okom szomorkodni,egyáltalán.

- Harry...ő így látta a legjobbnak. Bár én magam sem értem miért nem szólt..talán félt mert már csalódott és nem akart megint. De hidd el nagyon szeret még most is,tuti neki se könnyű most. A félelem uralkodik rajta.

-  Ha hamarabb lépek akkor mi már rég együtt lennénk. Ha nem töröm össze a szívét akkor amikor összejövök Saraval  nem történt meg volna mind ez.  Már az elején megfogott mikor a kis vitáknál visszaszájalt. Most pedig elengedtem..Én barom!

- Harry nem vagy barom. Csak néha.. de nem vagy amúgy. Ő félt szeretni,te meg féltél neki megmondani. Ugyan olyan hibás vagy mint Allie. Ő okkal félt szeretni meg tudod milyenek a lányok,tele beszélik a fejüket idiótaságokkal. Ha beszélni akarsz vele cselekedj. Hívd fel! 

- Szerinted az alatt a két óra alatt mit próbálgattam?! Nem veszi fel nekem..nem válaszol az sms-re. Semmire se reagál. 

- Akkor van egy ötletem Styles de ahhoz haza kell mennünk hogy közölhessem a fiúkkal. - mondtam Harrynek aki csak bólintott majd elindultunk haza. 

*Allie szemszöge*

Négy  hét telt el azóta mióta eljöttem Londonból. Iszonyatosan bűntudatom lett azóta.. és hiányzik az az egész amit ott éltem át..még ha néha nem is volt jó. Senkivel sem beszélek a suliba magamnak vagyok el csak. Kerülöm a barátaimat velük se nagyon beszélek pedig nincs sok okom rá.Próbálnak belém életkedvet tenni de semmi haszna nincsen. Néha elővillan egy
 halovány mosoly és az is általában hamis mosoly de semmi más nem tör ki belőlem. Nincsenek gyakori röhögőgörcseim,se ritka "szőke" pillanataim , és semmilyen hülyeséget nem csinálok amin mosolyoghatnék. A táncórákon egyre többet bénázok és nem is énekelek már. Nincs hangulatom az élethez magam alá kerültem a saját hibámból. Úgy érzem teljesen meg is érdemlem 
ezt az egészet hogy így 
magam alá kerültem. A szüleim sem értik hogy mi van se az öcsém. Se Gabe, se Jason. Nem mondok nekik semmit. Ha belegondolok már beleborzongok és a sírás jönne ki rajtam. Szerdai napon mentünk először suliba Március 4.-én. Mindenki kérdezgette milyen volt és miket éltünk át,majd utána pedig folytattuk életünket tovább. Március 23-a hétfő,iskola. Ismét semmi kedvem
 se volt se felkelni se felöltözni 
se semmihez se. Életkedvem se 
volt mint ahogyan az elmúlt napokban. 
Bágyadtan besétáltam a fürdőbe rendbe szedni magamat.  Ki ez a lány a tükörbe? Aki fájdalmat okozott egy fiúnak csak mert félt?Rettegett attól hogy mit mond majd rá? Még szép hogy Allie Joshson. Megmostam a fogam,arcot 
mostam kifésültem a hajamat majd 
visszamentem valami hordható ruha után kutatni.  Egy laza rózsaszín feliratos póló egy sima fekete farmer és egy tornacsuka tökéletes lesz. A rózsaszín pólóra rávettem Jack Willses pulcsim majd a tükör elé álltam ismét.Jack Willses pulcsi..vajon mi van veled Harry? Nagyon utálsz most vajon? Hiányzol. Nagyon. Feltettem egy kis szempillaspirált és alapozót bőven elég lesz az arcomra.  Bőven elég lesz így is ronda vagyok.

- Gyerekek,gyertek! - szólt anyu majd Kayval lesiettünk az földszintre. A kezünkbe nyomta a reggelinket,majd kimentünk és beszálltunk a kocsiba. Igen irány az iskola. Először Kayt kiraktuk az általánosnál majd anya vitt engem tovább a művészeti gimibe. 

- Allie biztos nem történt veled semmi se? Történt valami Londonba? Bántott valaki? Fiú van a dologban?  - próbált faggatni anyu és sikeresen rá talált a lényegre szóval megint a sírás ellen küszködtem. 

- Anya,nem történt semmi,csak szimplán kimerültem. Most is leterhel a suli és még vissza kell szoknom az eredeti átlagos életemhez.

- Oké Allie, ha te mondod. De bármi történt kérlek mond el segítünk. 

- Oké anya. De hidd el semmi sincsen. Ne nyaggass állandóan.- semmi kedvem se volt anyával beszélgetnem. Kiszálltam a kocsiból majd besétáltam a suliba. Elindultam a szekrényem felé minden embert kikerülve és nem törődve velük. Nem foglalkoztam senkivel se. Bepakoltam a szekrényembe a cuccaimat,majd indultam volna a matek teremhez ha Anne,Sophie és Daisy nem állják utamat. Sophie különösen vigyorgott..csak azt nem tudtam hogy miért.

- Sziasztok. - mondtam majd kikerültem őket és mentem tovább. Senkihez sincsen kedvem. Alig vártam hogy a napnak vége legyen. Egyedül magányomban leültem ebédelni. Étvágyam is elment az ételt csak tologattam a tányérban. 

- Szia Allie. Leülhetek ide hozzád enni? - kérdezte Daisy majd bólintottam. 

- Allie.. nem maradhatsz ilyen bánatos örökre. Őszintén most mi bánt? 

- Szimplán bűntudatom van. Nagyon.  Ha már annyit hallok hogy One Diretion a gyomrom összeszorul és a sírás ellen küszködök. És rettenetesen bánom..és hiányzik.

- Harry? 

- Igen. Nagyon.. már annyira bánom hogy nem mondtam neki meg hogy szeretem.. hogy vele akarok lenni. Nagyon hiányzik Daisy..mindennél jobban. Csak még egyszer látni akarom a mosolyát és a zöld szemeit és göndör fürtjeit. 

- Megértem. De nem maradhatsz ilyen állapotba tovább. Ma elmegyünk a plázába ha tetszik ha nem. Világos? 

- Ha te mondod Daisy. Csak előbb vigyük haza a cuccokat. Tőlem úgy sem laksz messze. - megállapodtunk Daisyvel majd ebéd után hazabuszoztunk. Átmentem Daisyékhez és az anyukája pedig elvitt minket a plázába. Őszintén nem volt kedvem menni vásárolni. De végülis Daisynek abban igaza volt hogy nem mehet ez így tovább. Úgy hogy ma mosolygok akkor is ha nincs kedvem és energiám sincs. Kiraktak minket a pláza parkolójában, mi pedig besétáltunk. Daisy maga után vitt mindenhová sorra próbálgatta a pólókat,farmernadrágokat,pulcsikat,cipőket mindent amit lehetett. Járta a boltokat én meg csak mentem utána és a kirakatokat néztem. 

- Allie,hoznál nekem ebből a kék felsőből nagyobb méretet? - kérdezte majd a próbafülkéből kidobta a ruhadarabot. Elindultam visszavinni majd egy ismerős arcot jobban mondva arcokat pillantottam meg. Csíkos póló..piros nadrág mellette pedig egy vörös hajú lány. Lassan elindultam feléjük hogy nem halucinálok e. 

- Louis?! Sophie?! - néztem rájuk kikerekedett szemekkel mikor megláttam őket.

- Öhm..izé..szia Allie.. - mondták egyszerre. Nem hittem el hogy ők most itt vannak és látom őket habár,Sophiet nem újdonság látni a négy hét alatt de Louis. Még is mit keresnek itt?..Pont itt?..Egyszerűen fel se bírtam fogni..
- Na mizu? - jött oda Daisy is vigyorogva.
- Várj Daisy. - mondtam,majd hátat fordítottam és elkezdtem beszélni. - Oké..elszámolok szép lassan háromig és mire meg fordulok csak Sophie fog előttem állni és senki se lesz mellette..1...2...3. - megfordultam de Louis még mindig ott volt és csak nevetett. Még mindig nem fogtam fel hogy mit keres itt. 
- Sophie..biztos az a Louis áll melletted?
- Igen. - mondta határozottan Sophie mire Zayn is odajött Daisyhez és megölelte.
- Mi folyik itt?! - szaladtam ki a boltból és egy padra ültem a beltéri szökőkút mellé. Arcomat kezeim közé temettem és próbáltam felfogni a látottakat. A többiek  utánam jöttek majd Daisy karolt át.
- Jól vagy Allie? 
- Ugy rosszul láttam? Ugye nem voltak itt? Annyira bűntudatom van hogy már őket is látom! Daisy azonnal vigyél orvoshoz! 
- Allie..kérlek nézz fel és légyszíves próbálj meg nyugodni. - mondta Daisy majd felállt. Oké..lassan felemeltem a fejemet és megint Zaynt és Louist pillantottam meg.
- Meg se ölelsz minket? - nézett rám Louis kiskutyaszemekkel mire mindkettő nyakába ugrottam és mondogattam folyamatosan hogy 'Úristen! Nem hiszem el!'. Daisy és Sophie karba tett kézzel néztek és mosolyogtak. 
- Szóval..most szépen leülünk és elmondjátok mi van. - oktattam ki őket majd visszaültem a padra. 
- Oké.. Szóval Zaynék tegnap érkeztek meg és egy darabig itt lesznek. Ha directioner lennél akkor tudhatnád hogy itt forgatták L.A.-ban az első videóklippjüket.  Elég gyakran járnak ide és felhívtak minket hogy jönnek és..érted na. - mondta Daisy Sophie pedig csak folyamatosan bólogatott. 
- Várj tehát ez azt jelenti hogy a bandából csak ti ketten vagytok itt vagy mindenki? 
- Mindenki alatt tényleg mindenkire gondolsz vagy csak ez a 'mindenki' Harryt takarja csak nem kérdeztél rá konkrétan? - értetlenkedett Louis. 
- Nem mindegy? Itt van az egész banda vagy nincs? Egyikőtök igazán válaszolhatna nekem.
- Igen Harry itt van a városban. És igen mindenki itt van. - mondta Zayn. Egyszerre boldog lettem és féltem is. Mit szól ha meg lát?.. Látni akartam mert borzasztóan hiányzott de megint a félelem gyötört mi lesz ha meglát.. Megint ez a hülye félelem.. 
- Srácok Harry hol van? - kérdeztem csillogó szemekkel. 
- Mikor eljöttünk a hotelból azt mondta elmegy sétálni a nagy parkba. Az a plázától nem messze van. 
- Köszi. Daisy mi még ezért számolunk! De elmehetek ugye? - néztem rá csillogó szemekkel.
- Ez az az Allie akit mi megismertem még anno. Menj csak legalább meg úszom akármit is kapok. - mikor kimondta a mondatot szó nélkül ott hagytam őket és futottam ki a pláza kapuján. Most mindenre van lehetőségem. Még kitudom javítani amit elrontottam.